A titán fémet, mint fontos funkcionális anyagot, széles körben használják a repülőgépiparban, az energiaiparban, az orvosi ellátásban és más területeken az alacsony sűrűség, a nagy fajlagos szilárdság és a jó korrózióállóság előnyei miatt.
A titán korróziója
A titán egy termodinamikailag instabil fém, negatív tompapotenciáljával és -1,63 V szabványos elektródpotenciáljával. Ezért könnyű passzivációs tulajdonságú és jó korrózióállóságú oxidfilmet képezni légkörben és vizes oldatban.
Titánötvözetek korrózióállósága élő szervezetekben
Nagyon fontos az orvosi anyagok korrózióállóságának tanulmányozása. Egyrészt a beültetett anyagok egyes fémionjai vagy korróziós termékei beszivárognak a biológiai szövetekbe, amelyek különböző mértékű élettani reakciókat válthatnak ki. Másrészt a testnedvek jelenléte miatt egyes anyagok tulajdonságai súlyosan leromolhatnak, ami gyors károsodást vagy akár meghibásodást is eredményezhet.
Az emberi test környezete viszonylag összetett, könnyen előidézheti a nyomelemek feloldódását, megváltoztathatja az oxidréteg stabilitását. Az enyhe súrlódás hatására a titán felületén kialakuló passzivációs film különböző mértékű károsodást szenvedhet, például oxigénszegény környezetben az oxidréteg stabilitása gyengül, sérülés esetén pedig nem javítható azonnal, vagy új oxidréteg képződhet, ami nagyobb valószínűséggel okoz korróziót. Ez a fajta helyzet pedig szinte elkerülhetetlen az emberi test ismétlődő mozgásában és a felszerelések használatában. A képlékeny deformáció megváltoztatja az anyagok mikroszerkezetét, majd befolyásolja az anyagok korróziós tulajdonságait. A képlékeny alakváltozás hatása az anyagok korróziós tulajdonságaira egészen más.
A plasztikus deformáció során a belső feszültség koncentrációja a határfelület és a szemcse hibáihoz vezet, így a képlékeny alakváltozás gyengíti az anyag korrózióállóságát.
